A makrofotózás a természetfotózás egyik legkedveltebb válfaja. Sokakat vonz ez a világ, hiszen a fényképezőgéppel és egy erre alkalmas objektívvel olyan világot tudunk bemutatni, amit pusztán a szemünkkel nem láthatunk ennyire részletesen. A digitális kompakt fényképezőgépek az idők során egyre komolyabb közelfényképezésre adtak lehetőséget, relatíve olcsó áron, így a hétköznapi fotós is kipróbálhatja magát ezen a téren, de nem árt, ha tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel és a buktatókkal.

Makrózás kompakt géppel

Ha makrofényképezésre adjuk a fejünket, legyünk tisztában gépünk lehetőségeivel ezen a fronton. Egyik lényeges tényező az objektívünk legközelebbi fókuszpontja. Ez az érték jelöli, hogy gépünk érzékelőjétől (tehát nem az objektív frontlencséjétől!) milyen messze lévő tárgyra képes gépünk ráfókuszálni, azaz a helyes élességet beállítani. Ez az érték mostanság egyre kisebb (általában 2-10 cm), azaz a gyártók olyan objektívekkel szerelik a gépeket, amikkel akár közvetlenül az objektívünk frontlencséjénél lévő tárgyról is éles felvételt készíthetünk.

Nemcsak a kompakt masinák, de már a belépőszintű DSLR gépek is rendelkeznek makro üzemmóddal, amit rendre egy kis virággal jelölnek a módtárcsákon vagy a menüben. A kompakt gépeknél gyakorlati haszna is van ennek a módnak, a DSLR masinákon különösebben nem vesszük hasznát. A kompakt gépek objektívjei csak ebben az állásban képesek a közeli témákra fókuszálni, azaz a fókusztávolság ebben az állásban rövidül le a makrózáshoz használható mértékűre.


Kompakt géppel és makró előtétlencsével készűlt felvételek.

A kompaktok jelentős része nem csupán egyféle makró üzemmódot ismer, előfordul kétféle makro állás is a gépeken. Az egyik üzemmód a sima mezei makró mód, ilyenkor az objektív teljes zoomtartományát használhatjuk. A másik üzemmód az úgynevezett szuper makró mód. Ilyenkor az objektívet csak nagy látószögű állásban használhatjuk (tehát nem zoomolhatunk), és általában jóval közelebbi témákra élesíthetünk rá (ilyenkor lehetséges pl. egyes gépeknél az 1 cm-es fókusztáv használata). Ilyenkor tehát elég komoly nagyítást érhetünk el, ráadásul fényerőnk is van elég, azaz akár rekeszelhetünk is. A dolog hátulütője, hogy nagylátó állásban az objektívek torzítanak, tehát nem a valós képet vetítik az érzékelőre (ez természetesen nem minden esetben jelent hátrányt, sokszor nagyon érdekes hatást érhetünk el). Továbbá ebben az állásban a hátterünk kevésbé lesz elmosva mintha tele állásában fotóznák, azaz a témánk kevésbé fog kiemelkedni az életlen háttérből.

Egyes ultrazoom gépek érzékelik, ha makró módban a zoomtartomány végén fotózunk (telemakro mód), és ehhez kalibrálják a beállításokat. Sajnos sok gépnél előfordul, hogy a makró módban nem szólhatunk be a képrögzítés egyéb tulajdonságaiba, tehát nem állíthatunk sem az ISO érzékenységen, sem a fehéregyensúlyon vagy egyéb értékeken. Az objektív viszont csak makró állásban képes a közeli fókusztartományt használni, így mindenképpen makró módban kell fotóznunk, manuális módban nem vagyunk kinn a vízből.

Beállítások

Ha tehetjük, fotózzunk tele állásban. Ez sajnos fényerővesztéssel jár és gépünk nehezebben fog fókuszálni, viszont témáink nem lesznek torzítottak és a háttér is remekül el lesz mosva. Amennyiben módunkban áll egyéb beállításokat is végezni a gépen, mindenképpen tegyük ezt meg. Az érzékenységet állítsuk a legalacsonyabb értékre, vagy esetleg egy értékkel emeljük meg (ISO100-ISO200). A fénymérést állítsuk középre súlyozottra vagy spotmérésre. Mivel témáink elég aprók, így lényeges, hogy leginkább a rájuk eső fényt mérje a gép, és ne egy átlagolt értéket számítson (de ez erősen témafüggő).

Amennyiben elég fényünk van és a természetben vagyunk, kapcsoljuk ki a beépített vakut. Nem túl szép, ha a természetes megvilágítást hideg, mesterséges fénnyel nyomjuk el. Természetesen egy árnyékos rész derítésére használhatjuk a vakut, de csak módjával, és ha lehet, ne direktben (bár erre a legtöbb kompakt gépnél nincs lehetőség, csak direkt vakuzásra). Használjunk inkább egy nagyobb fehér lapot a témáink derítéséhez.


Kompakt géppel és makró előtétlencsével készűlt felvételek.


Nagyon fontos dolog a fókusz helyes használata! A kompakt masinák autófókusza elég lassúcska és pontatlan ilyen helyzetekben. Természetesen próbálkozhatunk autofókusszal, de hamar rá fogunk jönni, hogy nem ez az üdvözült megoldás. Amennyiben gépünkön van lehetőség manuális fókuszállásra, használjuk inkább azt! A legcélszerűbb megoldás, ha egyből a legközelebbi fókuszponthoz tekerjük (állítjuk) a fókuszt. Ezután nem a gépünkkel fókuszálunk, hanem a saját testünk előre-hátra mozgásával állíthatjuk be a helyes élességet. Ha lehetőségünk van és a téma is megkívánja, addig közelítsünk, amíg az éles nem lesz, így készíthetjük a legnagyobb nagyítású fotót a témánkról. Amennyiben túl közel vagyunk, témánk kilóg a keresőből, akkor távolodva álljunk meg a megfelelő távolságnál, és a fókuszt állítsuk hozzá a beállításhoz.

Természetesen a makrofotózásnál is lényeges a helyes záridő használata, ami a témák többségénél minél rövidebb, annál jobb. Ha elég fény áll rendelkezésünkre, ha elég rövid záridőt tudunk használni, akkor lehetőségünk van az objektív lerekeszelésére. Ez a kompakt gépek esetében nem olyan lényeges, hiszen az apró képérzékelő miatt a kompakt masinák objektívjei jóval nagyobb mélységélességgel bírnak a cserélhető objektívekkel szemben. Extrém nagyításoknál a kompakt gépekkel is előfordulhat azonban, hogy lerekeszeléssel elérhető plusz mélységélességre lesz szükségünk. Ráadásul az minden objektívre igaz, hogy közepes rekesznél rajzolják a legrészletesebb képet, így, ha tehetjük, érdemes közepes rekeszértéket használni a makrofotózásnál is.


Kompakt géppel és makró előtétlencsével készűlt felvételek

A kompakt gépek makroképességét előtétlencsékkel komolyan megnövelhetjük. Ez azonban - mint minden más - kompromisszumokkal jár: az előtétlencsék sajnos rontják a képminőséget. Az olcsóbb márkák jelentősen, a márkásabbak kevésbé, de mindenképpen rontanak kicsit, ráadásul kis mértékben még az objektívünk fényerejét is csökkentik. Segítségükkel azonban igazán látványos makrofotókat készíthetünk, főleg akkor, ha gépünk alaphelyzetben remek makroképességekkel rendelkezik.

Fontos megjegyeznem még, hogy minden, a képminőségre valamit is adó fotós (még ha kezdő is) jobban jár, ha állványt vásárol a makrofényképezéshez. Vannak direkt ilyen célra készített apró makroállványok is, melyekkel a földközeli témák megörökítése lehetséges, de egy hétköznapi fotóállvánnyal is dolgozhatunk. Az eredmény meghálálja a befektetett pénzt és fáradtságot. Aki komolyabban szeretne a makrofényképezésben elmerülni, de nem tud vagy nem akar DSLR gépet vásárolni, annak ajánlom a kihajtható, forgatható LCD kijelzővel felszerelt kompakt gépeket, hiszen ezek jelentősen megkönnyítik a makrofényképezést.

Makrózás DSLR géppel

Digitális tükörreflexes gépünkkel kissé költséges dolog lesz a közelfényképezés, hiszen a makrózni képes objektívek elég drágák. Léteznek makrózni is képes általános célú zoomobjektívek, illetve direkt erre a célra készített fix objektívek (de természetesen másra is használhatjuk őket). DSLR géppel és makroobjektívvel jóval szabadabban mozoghatunk. Az ISO érzékenységet akár ISO400-on vagy efelett is használhatjuk. Az autofókusz nyilván sokkal gyorsabb és pontosabb a kompakt gépeknél, így tehetünk pár próbát vele, de biztosra manuális fókuszálással megyünk. A legcélszerűbb manuális módban beállítani a rekeszt a legalkalmasabb értékre, és a fénymérést segítségül véve a záridőt állítsuk hozzá. Ha a záridő túl hosszúnak tűnik, emeljünk az érzékenységen. Állvány és derítőlap használata itt is ajánlott.


Digitális tükörreflexes géppel és fordított objektívvel készűlt felvételek.


A makroobjektíveknél az objektív makroképességét az úgynevezett leképezési aránnyal adják meg, például így: 1:1. Ez azt jelenti, hogy egy 36 x 24 mm-es képérzékelőt (vagy filmkockát) teljes egészében egy 36 x 24 mm-es téglalap fog kitölteni. Tehát az adott makroobjektívvel (1:1-es leképezésnél) egy 36 x 24 mm-es területet leszünk képesek élesen befogni. Az olyan objektívek, amik csak 1:2-es leképezésre képesek, nyilván kétszer nagyobb tárgyra képesek csak élesíteni és így tovább (1:4, 1:5 stb.).

Elég sok objektívet választhatunk céljaink megvalósításához. Találunk makroképességgel felruházott alap zoomobjektívet, de használhatunk makrózáshoz egy 300 mm-es teleobjektívet is, ami képes rövid távolságra fókuszálni. De a legjobb megoldás a fix makroobjektív lesz. Választhatunk 50, 100, 150 és akár 180 mm-es gyújtótávolságú objektívet, a nagyítás-képminőség páros ezekkel a szerkezetekkel lesz a legjobb.


Digitális tükörreflexes géppel és fordított objektívvel készűlt felvételek.

Haladó fotósok egy fordítógyűrű segítségével akár fordítva is felcsavarhatják általános célú objektívjüket, ezzel pedig igazán extrém mértékű nagyításokat érhetnek el, manuális fókusz és nem működő fénymérés mellett (de ezek működtetéséhez is vannak barkács megoldások). Akinek nincs pénze drága makroobjektívre, de van egy jó minőségű általános célú fix objektívje (vagy akár makroobjektívje), az egy úgynevezett közgyűrűsorral makroképességekkel ruházhatja fel objektívjét. Akiknek fontos az AF és a fénymérés használata, azok ilyet válasszanak gépük és az objektív közé.

Általános tanácsok

Tanuljuk meg, hogy makrofotózásnál a mélységélesség nagyon lerövidül. Kompaktosok előnyben vannak a DSLR vázakkal szemben, hiszen a kompaktoknál azonos rekeszértéknél jóval nagyobb a mélységélesség, de még így is elég kicsi lesz. Komolyabb makroobjektíveknél a mélységélesség csupán pár centiméterre csökken. Ha fordítva helyezzük fel az objektívet a vázra, a mélységélesség csak pár milliméteres lesz, így ilyen esetekben van a legnehezebb dolgunk. Ha komoly nagyítású felvételt készítünk a természetben, akkor megyünk biztosra, ha sorozatfelvételi módban fényképezünk. Ilyenkor a témák és a saját mozgásunk miatt elcsúszhat, rossz helyre kerülhet a fókusz, tehát jobb, ha egyből több képet készítünk, hátha az egyiken helyes lesz a fókuszpont. Állvány használata erősen javallott!


Digitális tükörreflexes géppel készűlt felvételek.

Próbáljuk meg témáinkat nem mindig középre komponálni. Előfordulhat, hogy jobb kompozíció születik, ha többet mutatunk az elmosódott háttérből (figyeljünk az aranymetszésre). Rovarok fotózásánál próbáljunk tele állásban fotózni, hiszen a legtöbb rovar nem engedi túl közel magához a gépünket. A virágok, növények fényképezésénél is ügyeljünk az érdekesebb beállításra. Ne csupán egy fotót készítsünk az adott növényről, keressünk több, eredetibb nézőpontot.

Rengeteg vágatlan, felesleges információt tartalmazó kép özönli el a világhálót, amiknek csupán egy kis százalékát foglalja el a fotótéma csupán azért, mert lusták vagyunk megvágni fotóinkat. Igyekezzünk gépünk teljes felbontását kihasználni. Ne legyünk restek kisebbre szabni a képeket, hiszen a ma divatos 5-8 megapixeles képekből bőven van lehetőségünk vágni, ha esetleg a fotóalanyunkról nem tudtunk elég nagy fotót készíteni. Érdemes odafigyelni gépünk árnyékára is, ha lehet, ne takarjuk el a fényt a témáról az objektívünkkel.

Forrás:www.sg.hu

Vissza a kezdőoldalra!