Az Adobe Photoshop és a Corel Photo-Paint egyaránt nagyjából kéttucatnyi raszteres grafikai formátum beolvasására illetve elmentésére képes. Mindennapi munkánk során ezek közül csak néhányat használunk rendszeresen,  a programok saját formátumán kívül  például a TIFF-et, a JPEG-et vagy az EPS-t. A többire csak akkor lesz szükségünk, ha más platformról vagy rajzolóprogramból származó grafikával akad dolgunk. A digitális kép néhány évtizednyi története alatt többszáz raszteres formátum jelent meg, számba venni őket reménytelen vállalkozás lenne, de azt a néhányat amelyeket az említett programok is ismernek érdemes röviden megismerni. Ezeket a formátumokat vagy eleve a különféle programok közötti adatcsere szabványos megoldásának szánták tervezőik, vagy egy eszköz saját, egyedi fájlformátumaként szolgáltak, és az eszköz széleskörű elterjedése tette őket kváziszabvánnyá.


PSD (Photoshop Draw) - Az Adobe Photoshop saját formátuma, de manapság minden magára valamit adó grafikai program képes feldolgozni. A program 3-as verziója óta képes több rétegű képek tárolására, veszteségmentes tömörítéssel rendelkezik. Tárolja a Photshopban használható valamennyi jellemzőt, például az alfacsatornákat, a maszkokat, a rétegek átlátszóságát, egymásra hatását (pl. Add, Multipy, Overlay), effektjeit (pl. az egyik réteg által a másikra vetett árnyék).


CPT (Corel Photo-Paint) - A Corel PhotoPaint saját formátuma. Funkcionalitásában az előbbihez hasonló, minden információ tárolására alkalmas, amit a Photo-Paint képes előállítani. A PSD-nél kevesebb program képes értelmezni.


TIFF (Tagged-Image File Format) - Az általános célú, a professzionális képfeldolgozás legelterjedtebb formátuma. Nem kötődik operációs rendszerekhez, processzorokhoz, programokhoz. Platformfüggetlenségének köszönhetően tudományos alkalmazásokban (műholdas távérzékelés, térképészet) is elterjedt. Belső felépítése lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon a különböző tudású szkennerek, programok és nyomtatók igényeihez. Az alapszabványt a programfejlesztők és a felhasználók is szabadon bővíthetik. Így született például a RichTIFF, amely a Crosfield cég bővítménye DTP (Desktop Publishing  professzionális grafikai tervezés személyi számítógépen) eszközökhöz. A TIFF állomány a fekete-fehér vonalas színmódtól a nyomdai gyakorlatban használatos négyszínű (CMYK) színmódig számos színrendszer szerinti képet tárolhat. Speciálisak az ún. alfa-csatornás TIFF-ek, amelyek részben, vagy egészben áttetszők, vagy átlátszóak lehetnek. Tömörítéshez többféle veszteségmentes (RLE, LZW) és veszteséges (JPEG) algoritmust használhatunk. A képtartalom mellett számos kiegészítő információt, szöveget, színkorrekciós adatokat tartalmazhat.


JFIF (JPEG File Interchange Format; a Joint Photographics Experts Group /JPEG/ után közismerten JPEG, vagy JPG) - Rendkívül hatékony veszteséges tömörítő algoritmussal működő formátum, amely mára az Internet egyik szabványos formátumává vált. A digitális fényképezés és a különféle memóriakártyák terjedésével a JPEG jelentősége tovább növekedett. A veszteséges tömörítés mértéke a felhasználó által megválasztható, minél nagyobb mértékű tömörítést választunk, annál kisebb lesz a kép helyigénye, de annál gyengébb lesz a minősége is. A veszteséges tömörítést követően veszteségmentes Huffman-algoritmussal tovább tömöríti a képet. Ez a formátum legalább 8 bites (256 színű), és legfeljebb 32 bites (nyomdai CMYK) színmódú képek tárolására alkalmas. Gyakorlatban legtöbbször 24 bites (16 millió színű) fényképek tárolására használják Nem tekinthető szabványosnak az ún. progresszív JPEG, amely a hálózati átvitelnél fokozatosan növekvő részletgazdagságot tesz lehetővé.


GIF (Compuserve Graphics Interchange Format) - A Compuserve hálózat számára kifejlesztett, később az Interneten is széles körben elterjedt formátum. Tömörítő algoritmusa veszteségmentes (LZW). Legfeljebb 8 bites (256 színű), palettás képek tárolására alkalmas. Különösen kis állományméret érhető el kevés színű, nagy homogén foltokat tartalmazó képek esetén. Két változata is használatban van, a GIF87a és a GIF89a. A 89a verzióban a paletta egyik színe, a 256 közül átlátszóvá tehető, így a kép egyes  az adott színnel kitöltött  részei teljesen átlátszóvá vállnak megjelenítéskor. Az alfa-csatornás TIFF-hez hasonló, részleges átlátszóságot nem lehet megvalósítani. E formátum speciális képessége, hogy nem csak állókép, hanem rövidebb animációk tárolására is alkalmas. Az Interneten hosszú ideig kizárólagos eszköze volt az animált grafikák megjelenítésének, de manapság a Flash animációk kiszorítják. A hálózati továbbítás támogatására szolgál a GIF interlace módja is. Lényege, hogy az állomány nem folyamatosan tartalmazza a kép adatait, hanem soronként, fokozatosan finomodva  így lassú átvitelnél a felhasználó előtt fokozatosan, egyre nagyobb felbontásban bontakozik ki a kép.


PNG (Portable Network Graphics) - Az Internetes szabványokat kidolgozó W3C konzorcium által a világháló számára kidolgozott, rendkívül hatékony veszteségmentes tömörítést alkalmazó formátum. Képes fekete-fehér monokróm (1 bites), szürke árnyalatos, palettás (4 és 8 bites) és true-color (8 és 16 bites) képek tárolására, átlátszóság maszkkal együtt. A GIF-ből ismert animáció tárolási képesség kidolgozása folyamatban van. A formátum jelenlegi verziója is képes a TIFF-hez hasonlóan szöveges adatokat és színkorrekciós információt tárolni. A hálózati felhasználást támogatja a beépített átviteli hiba ellenőrzés és az interlace megjelenítés. A régebbi böngészők nem támogatták, az újabb Netscape Navigátor és Internet Explorer programok viszont maradéktalanul kezelik. Elterjedését nagyban segítette a GIF formátum használatát korlátozó szerzői jogok érvényesítésére tett próbálkozás, valamit az, hogy a GIF 256-nál több szín kezelésére nem képes.


PCD (Kodak Photo-CD Format) - A foto-CD a Kodak cég egyedi fejlesztése saját állományformátummal. Mivel a Kodak nem hozta nyilvánosságra a formátum belső felépítését, és emellett viszonylag nagy állományokat eredményez, nem terjedt el széles körben. Sajátossága, hogy a képeket egy fájlban, 64×96 pixeltől 4096×6144 pixelig egyszerre hétféle méretben tárolja, és mindig a felhasználó választásának megfelelő méretet használja. A fájlon belül speciális, a Kodak által kifejlesztett és szerzői joggal védett YCC színkódolási eljárást, így elvileg minden olyan színt képes megőrizni, amelyet szemünk látni képes. Tömörítési eljárása ugyancsak a Kodak saját fejlesztése.


BMP (Windows Bitmap Format) - A Microsoft által a Windows rendszerhez kifejlesztett formátum. Alkalmas 1, 4, 8 és 24 bit színmélységű képek tárolására, tömörítés nélkül vagy veszteség nélküli, RLE tömörítéssel. Nem csak önálló, .BMP kiterjesztésű állományokban találkozhatunk ezzel a formátummal, hanem Windows programok állományaiba beépülve is. Corel Photo-Painttal meg is nyithatjuk a régebbi Windows 3.x/NT platformra készült .EXE fájlokat. Egy .EXE számos grafikát tartalmazhat, az Open an Image dialógus Preview ablaka alatt megjelenő csúszkával választhatjuk ki, melyik képet akarjuk kinyerni. Ugyancsak BMP állományokat használ az IBM által kifejlesztett OS/2 operációs rendszer, de ezek szerkezetükben némileg eltérnek a Windows-os BMP-ktől. A BMP formátum hátránya, hogy nem támogatja a CMYK színábrázolást, ezért nyomdai felhasználásra nem alkalmas.


RAW - Nyers adatformátum, azazhogy nem is tekinthető formátumnak, hiszen a nem tartalmazza kép méretét, felbontását, színmélységét, a bájtok sorrendjét, egyáltalán semmilyen kötött elemet, hanem csak a képtartalmat valamilyen adatfolyam formájában. Photoshop-ban a RAW formátumú állományok megnyitáskor a kép adatait a felhasználónak kell megadnia ahhoz, hogy az állományt a program helyesen értelmezze. A RAW fájlok megnyitásának lehetőségét jól kihasználhatjuk akkor is, ha egy ismeretlen formátumú tömörítetlen fájl megnyitásával kell megbirkóznunk. A RAW formátum a digitális fényképezőgépek körében egyre inkább terjedőben van. Számos esetben valamilyen  igen hatékony  veszteségmentes algoritmussal tömörített és kamera specifikus adatokat is tartalmazó állomány, azaz nem a CCD-chipből kiolvasott adat, hanem a kamera, mint eszköz nyers adatfolyama.

Vissza a kezdőlapra!